1958. márc. (6. évf. 3. sz.)Sütő András: Idegen életek küszöbén. Tűnődés magunk felett. /cikk/ 396-398. p. [Székely János verseiről: „a mi számunkra, kik a szocialista forradalom végigvitelére vállalkoztunk” nem elfogadható Székely verseinek hangvétele, a költő befelé fordulása. (Lásd még: Izsák József, Fórum = Izsák József: Költészetünk időszerű kérdéseiről. ) – Ezt követően Székely János önkritikát gyakorolt, lásd Fórum = Székely János: A valóság kötelez. Önvizsgálat és felismerés. 821-828. p. ; Sütő duplikáját lásd: Új bor. Fórum = Sütő András: Új bor. . A Sütő–Székely-vita visszhangjáról lásd még: Izsák József, Izsák József: Tűnődés a tűnődésen. , valamint: Láng Gusztáv: Valóság és világnézet. Utunk, 1959. jan. 15. // A vita utóéletéről lásd: Székely János: A bűntudat természetrajza. Székelyföld, 1999. 3. sz. 7–29. p. – Sütő válaszát ez utóbbi közlésre lásd Székelyföld, 1999. 5. sz. 130–132. p. // Sütő hasonló cikkeit lásd: Sütő András: Eső elől tóba? Tűnődés magunk fölött. ; Sütő András: Közelebb a provinciához? Tűnődés magunk fölött. valamint Hajdu Győző reflexióját: Hajdu Győző: Árboc tövében árnyék a mérce. // a Sütő-bibliográfia tételszáma: G03300] |